Kézzelfogható közelségbe került a bajnoki aranyérem, így izgalmas hetek előtt állnak a Honvéd futballistái – a csapat gólfelelőse a különleges gólöröméről, valamint a válogatottról is őszintén beszélt. A Center Sportos Eppel Mártonnal a Nemzeti Sport készített interjút.
– Rendben, még csaknem két hónap, de az utolsó fordulóban…
–…a Videotonnal játszunk odahaza – fejezte be a mondatot Eppel Márton, a második helyen álló Honvéd tízgólos csatára. – Persze egyelőre nem a fehérváriak elleni meccs, hanem a hétvégi, Haladás elleni bajnoki lebeg a szemünk előtt. De azért valóban pikáns lenne, ha azon a rangadón dőlne el a bajnoki cím sorsa.
– Belegondoltak abba, hogy valós esélyük van az aranyra? Hiszen csak egypontos hátránnyal köve- tik az éllovas Vidit.
– Ahogyan közeledik a bajnokság vége, egyre inkább téma az öltözőben, hogy ritkán adatik meg egy-egy futballista életében, hogy bajnokságot nyerjen. Meg kell ragadnunk az alkalmat, hiszen lehet, még egyszer nem lesz ilyen esély.
– Hogy még inkább rátapadjanak a Vidire, elengedhetetlen volt a Ferencváros szombat esti legyőzése.
– Lehet, hogy a Fradin nagyobb volt a nyomás, de rajtunk is volt teher, hiszen ha kikaptunk volna, ugyan- annyi ponttal állnánk, mint a zöldek. Rendkívül motiválttá tett minket, hogy végre legyűrjük Thomas Doll csapatát, mert a szezonban előzőleg mind a négyszer kikaptunk tőle – sőt Marco Rossi felhívta a figyelmünket arra is, hogy az előző idény utolsó Fradi–Honvédján is megvert minket, szóval hatodjára ne kapjunk ki, sőt inkább nyerjünk. Megfogadtuk edzőnk tanácsát… A legjobb teljesítményt nyújtottuk, amióta elkezdődött a szezon, nem száz, hanem százhúsz százalékot nyújtott a csapat! Egyre közelebb kerülünk az európai kupa- szerepléshez.
– És a gólkirályi cím is egyre inkább kézzelfogható.
– Nyilván szeretném megkaparintani a címet, de a csapat sikere az első, annál nincs fontosabb. Persze örültem, hogy a Fradi ellen tízre tornáztam fel góljaim számát.
– Különleges gólörömmel ünnepelt.
– Úgy futottam, mint a gátfutók, felhúzott térddel, spontán jött. Csak szerettem volna bemutatni, hogyan vesszük az akadályokat a Honvéddal.
– Melyiket választaná? A legjobb góllövő címet vagy a bajnoki aranyat?
– Egyértelmű, hogy az utóbbit. Bár jobban tetszene, ha a »vagy« helyett »és« szerepelne. Tényleg nem azt nézem, hogy az ellenfelek, például az ugyancsak tízgólos Marko Scsepovics eredményes volt-e a hét végén vagy sem. Magammal kell törődnöm.
– Ennek meg is látszik az eredménye – a válogatott portugálok elleni világbajnoki selejtezőjére meghívta a keretbe Bernd Storck, igaz, nem állította be.
– Felejthetetlen élményben volt részem annak ellenére, hogy sajnos három nullára kikaptunk. Csodás hangulat uralkodott Lisszabonban, és a meccs is hihetetlen tempóban zajlott. Láthattam, miben kell fejlődnöm. Gyorsabban kell futballoznom, jobban, erőteljesebben kell támadnom a kaput, bár ezeket Marco Rossitól is hallom – de testközelből tapasztalva egészen hihetetlen volt. Remélem, még átélhetem néhányszor, hogy a csapattal edzek, készülök, és talán a bemutatkozás pillanata is elérkezik.
Forrás: Nemzeti Sport
